Opál, Nemesopál

Opál

Víztartalmú szilíciumdioxid (SiO2+Aqua, a víz mennyisége rendesen 3-9%, de 21%-ig is emelkedhet), amelyet ásványi formájában előforduló kovasavnak lehet tekinteni.
Szilikát-ásványokat tartalmazó kőzetek kilúgozása által keletkezik oly módon, hogy a kocsonyás kovasav a kőzetekből kioldódik és üregekben, hasadékokban meggyűlve, beszárad és megkeményedik.
Főként melegvízű források, gejzírek hatására keletkezik és mállott, eruptív kőzetek repedéseiben, üregeiben fordul elő, fürtös, vese alakú vagy cseppköves tömegekben. A ma működő gejzírek kovasavtartalmú vizéből is leülepedik.
Mivel az opál anyagához különböző idegen anyagok elegyednek, ennél fogva fénye, átlátszósága, színe és külső alakja nagyon változatos, de mindig tökéletesen amorf, a kristályosodás minden nyoma nélkül, törése kagylós, keménysége a kvarcénál kisebb. Legnevezetesebb változata a nemesopál.

Az opál kémiai és fizikai tulajdonságai

Kémiai összetétel: SiO2*nH2O
Kristályszerkezete: trigonális
Ásvány csoport: kalcedon
Szín: változatos, ásványzárványok színezik.
Karcszíne: fehér
Transzparencia: üveg-, gyanta- vagy viaszfényű
Hasíthatóság: nincs
Törés: kagylós, szilánkos
Keménység: 5,5-6,5

Opál Opál

Nemesopál

Ez a drágakő nem kristályos szerkezetű, mint a többi drágakő, anyaga pedig a Föld egyik legközönségesebb ásványa, a szilícium oxidja: a kvarc. Hogy mindezek ellenére ebbe az előkelő csoportba tartozik, azt sajátságos, utánozhatatlan szerkezetének, és az ezzel összefüggő egyedülálló színhatásainak, no meg ritkaságának köszönheti.
A drágaköveket, így a nemesopált is karáttal mérik, amely pontosan 0,2 gramm. Az első osztályú nemesopál karátjának értéke 50 és 350 dollár között mozog. Minél nagyobb a kő, annál értékesebb. A 10 karátnál nagyobb nemesopál ára csak dollár tízezrekkel mérhető.

Nemesopál Nemesopál Nemesopál

A nemesopál másodrendű drágakő,
amely gyönyörű színjátékot mutat. Színjátékának az az oka, hogy a belsejében levő finom repedések megtörik és szivárványszínekre bontják a fehér fényt. Különösen szép színjátékot (vörös, kék, zöld, sárga) mutat az Eperjes-Tokaji-hegységben, Vörösvágás vidékén előforduló nemes opál, amelyet magyar drágakőnek is neveznek.

A legszebb magyar opáldarabok a bécsi udvari természetrajzi múzeumban vannak.
Ide került többek között egy 594 g. súlyú darab, amelynek értékét több millió aranykoronára becsülik. Állítólag egy Haupt nevű tűzkőkereskedő ajándékozta Mária Teréziának.

Valamennyi opálféleség sajátsága az a különleges tompa selyemfény,
amelyet a megszilárdult szilikagél anyagába zárt mikorszkópikus vízcseppek fénytörése okoz. E szépség viszont sajnos meglehetősen sérülékeny. Melegítés vagy ütés hatására az opál részben vagy teljesen elveszíti víztartalmát, törékennyé válik, és megszűnik az értéket jelentő fényhatás. Ugyancsak kényes az ásvány a lúgokra és a savakra is.

A drágakő minőségű nemesopálnak két fő csoportja ismeretes:
A világos és tiszta színű fehér, és a sötét, szürke, illetve kékes színű fekete nemesopál.
Az egészen fekete kövek nagyon ritkák. Az előbbinél elsősorban a vörös és a zöld színjátéka az uralkodó, míg a sötétebb tónusú opáloknál a kék is.

A nemes opálnak vannak további különböző változatai, ilyenek pl. a következők:

  • sávosan fénylő lángos opál
  • kerek foltokban fénylő csillogó opál
  • szögletes fényfoltokat mutató harlequin-opál
  • sárga fényben csillogó aranyos opál
  • anyakőzetben vékonyabb-vastagabb ereket alkotó opál-gyökér
  • sárgásan vagy vörösen fénylő tűz-opál.

Egészen a múlt századig a világ legszebb és legértékesebb nemesopáljai Magyarországról, a felvidéki Nemesvágás andezitjéből kerültek elő.
Ezek a lelőhelyek azóta régen kimerültek, viszont felfedezték az ausztráliai opálbányákat, és ma a világ úgy tartja számon, hogy ez a legjelentősebb drágakőforrás. Találtak nemesopált Guatemalában, Hondurasban, Mexikóban, az Egyesült Államokban, Arizonában és Japánban. A legszebb kövek azonban nem innen kerülnek elő, hanem az északkelet-brazíliai Piauí lelőhelyeiről.

A nemes opált többnyire gömbös formára csiszolva, alkalmazzák az ékszerekben.
Nagyon kényes drágakő, könnyen veszti el a színét és a fényét. A nemes opál ára a divat meg a kő nagysága szerint nagyon változik.

Nemesopálok

Finom repedésekkel ellátott, színjátszó üvegből hamisítani is szokták.

A nemesopál azon kevés drágakövek közé tartozik, amelyet még laboratóriumban sem sikerült mesterségesen előállítani,
így szintetikus változata egyelőre nem létezik. A rá jellemző opalizáló színhatást, a színek tüzes játékát a kövön belül, amely annyira vonzóvá és érdekessé teszi ezt a drágakövet, nem sikerült mesterségesen létrehozni. Sokáig az sem volt ismert, hogy mi okozza ezt a jelenséget. Gondoltak arra, hogy a szilikagélbe zárt vízcseppek, vagy levegőbuborékok sajátságos fényvisszaverése. Ez már csak azért sem látszik valószínűnek, mert ezek a zárványok minden opálféleségben előfordulnak, mégsem irizálnak. A titokra csak a hatvanas években derült fény, amikor a nemesopál elektronmikroszkópos analízise során megtalálták azokat a mikron nagyságrendű ásványi anyagokat, amelyek az opalizálást okozzák. A nemesopál anyagában rendkívül finom és bizonyos rendszer szerinti eloszlásban cristobalit ásvány mikroszkopikus lemezkéi fordulnak elő, ezeknek a kristálylapoknak az interferenciája okozza a különleges fényhatást.

Az opál egyéb változatai

  • tejfehér színű tejopál
  • mész sárga mészopál
  • barna májopál
  • zöld smaragdopál
  • továbbá a faopál, amely kovasavtartalmú vízbe került fadarabok megkövesedése által keletkezik és rajta a fa szövete többnyire jól kivehető.

További opál féleségek

  • fehér hidrofán
  • vöröses fehér kasolong
  • tarkán sávozott jaszpopál
  • víztiszta kriolit
  • gejzírekben és egyéb meleg forrásokban leülepedő kovatufa (gejzirit)
  • kovamoszatok páncélkáiból keletkező és csiszolásra használt tripoli vagy diatomcaföld (csiszolópala) stb.

A nemesopál a homokkő üregeiben, repedéseiben bevonatként fordul elő.
A nemesopál előfordulása nem kötődik valamiféle ásványhoz vagy kőzethez. Leginkább vulkáni kőzetek telérjeiben, vagy üledékekben található. Létrejöttéhez viszont megfelelő geokémiai, geológiai körülmények szükségesek. Abban minden lelőhely megegyezik, hogy a nemesopál finom bevonatok, erek formájában jelenik meg az anyakőzet felületén, üregeiben, illetve repedéseiben.

Ha a bányász nemesopállal borított sziklafelületet vagy eret talál, gondosan kiemeli az értékes ásványt az anyakőzettel együtt.
A nehéz munkával kitermelt nyers köveket azután Pedro II-be szállítják, ahol feldolgozzák. A nemesopál esetében nem kell tartania a koncesszió-, vagy bányatulajdonosnak attól, hogy a bányász ellopja az értékes drágakövet, azt ugyanis előbb le kell választani az anyakőzetrol, amit csak műhelyben, megfelelő eszközök és főleg hozzáértő szakember segítségével lehet végezni. Ha ezt szakszerűtlenül csinálják, fennáll annak a veszélye, hogy az értékes nyersanyagot tönkreteszik. A cél ugyanis az, hogy a lehető legnagyobb, egybefüggő darabot nyerjék, hiszen a drágakő értéke a nagysággal hatványozott mértékben nő.

A műhelybe szállítva előbb tehát leválasztják a drágakőréteget,
majd megtisztítják az értéktelen részektől. Mindez igen nagy gyakorlatot és körültekintést igényel. Ezután előkészítik a nyers köveket a további feldolgozáshoz. A nemesopál természetes előfordulásából adódik, hogy az ásványbevonat, illetve a kőzetüreget, repedést kitöltő anyag nem egyenletes minőségű. A nyers drágakövet tehát gondosan megvizsgálják, és csak a kiváló minőségű részeket használják fel. A többit vagy lepattintják, vagy egyszerűen leköszörülik az ásványról. E fázis után következik a drágakőcsiszolás, amikor a nemesopál elnyeri végső formáját.

A legtöbb ékkőtől eltérően, a nemesopált nem lapokra csiszolják, hanem ovális, domború, ún. cabochon (kaboson) formára.
Ez lehet kör, vagy akár csepp alakú is. A különlegesen szép és nagy nemesopáloknál pedig megtartják a drágakő eredeti, olykor teljesen szabálytalan formáját, és ezt kerekítik le. Így a lehető legkevesebbre csökkentik a feldolgozási súlyveszteséget, és az ékszerész fantáziájára bízzák, hogy milyen formába foglalja a drágakövet. A végső formára csiszolás forgó korongokon történik, szintén kézi munkával.
Mivel a nemesopál nem tartozik a kemény drágakövek közé, ez a munka nem igényel túlságosan nagy technikai apparátust, hiszen könnyű csiszolni. Az elkészült anyagot azután válogatják, és a további felhasználást szem előtt tartva párosítják. Az azonos minőségű, színű és nagyságú nemesopálból ékszer együttes készül, amely tovább növeli az egyes kövek értékét.

Természetesen nem csak a kiemelkedően szép, mélytüzű alapanyagot használják fel.
Erre különböző módszereket dolgoztak ki az idők folyamán.

Az egyik ilyen eljárás a dublett kövek készítése.
A dublett olyan összetett kő, aminek az egyik fele drágakő, amely valamely más hordozóanyagra van ragasztva. A nemesopálnál ez leggyakrabban csiszolt, sötét tónusú dioritlemez. Erre ragasztják rá azokat a nemesopállapokat, amelyek túlságosan vékonyak ahhoz, hogy önállóan is alkalmasak legyenek ékkő készítéséhez. Ezen a sötét alapon azután még jobban érvényesül a drágakő különleges színhatása.

Az egészen apró, karátnál kisebb nemesopáldarabokat mozaikszerűen műgyantába foglalják, és így kerülnek felhasználásra.
Ezeknek az eljárásoknak az a legnagyobb előnye, hogy mivel végtermékeik sokkal olcsóbbak, mint a nagy, első osztályú kövek, ám sokat tartalmaznak azok szépségéből, olyanok is hozzájuthatnak a nemesopálhoz, akiknek nem áll módjában a méregdrága kincseket megvásárolni.

Néhány ékszer kínálatunkból

Nemesopál fülbevaló Nemesopál karkötő Nemesopál gyűrű

A képekre kattintva megtekintheti a kiválasztott kategóriához tartozó kínálatunkat!