Markazit

A markazit természetben előforduló vaskéneg (vasdiszulfid) egyik módosulata,
a sokkal gyakoribb piritnek dimorf tagja. A markazit elnevezése valószínűleg az ókori arab világból származik (Markhashut tartomány után). Míg a pirit szabályos rendszerben, addig a markazit rombos rendszerben kristályosodik. Rombos táblás, oszlopos vagy piramisos kristályokban terem, gyakran ikreket alkot, többnyire gömbös, vesés, cseppköves, fürtös alakú és sugaras-rostos szerkezetű halmazokban terem (fésűkovand, a kevésbé fényesek, amelyek gyakran pszeudomorfozák más ásványok után, májkovand vagy hepatopirit néven ismeretesek).
Közönséges ásvány, mint utólagos képződmény fészkekben, repedésekben, igen gyakori a barnaszénben, turfában, agyagban és más üledékes kőzetekben, sokszor konkréciók vagy cseppkövek alakjában. Fémes fényű, sárgás színű, gyakran zöld árnyalattal. Sokkal könnyebben mállik el, mint a pirit, vasgálic, rozsda és kénsav keletkeznek, ezeket nagyban is termelik belőle.

Markazit Markazit

A markazit felhasználása

Az ékszeriparban csiszolt formában, általában ezüst ékszerek díszítésére használják.
Sötét szürkés, fémesen csillogó színe egyedi hatást kölcsönöz az ékszernek. Legtöbbször antik hatású ékszereknél használják.

Ezüst ékszer markazit dísszel

A markazit melegítésre fokozottan érzékeny
(nagyobb hő hatására pillanatok alatt oxidálódik ill. ég el), tehát semmiképpen sem ajánlatos az ilyen ékszeren melegítést igénylő alakításokat végezni!

A markazit lelőhelyei

Igen híres a selmeczi markazit, a külföldi termőhelyek közül Clausthal, Freiberg, Schneeberg, Cornwall említhetők fel.

A markazit kémiai és fizikai tulajdonságai

Kémiai összetétel: FeS2 vaskéneg, vasszulfid
Kristályszerkezete: rombos
Szín: bronz sárga, zöldessárga, barnás és szürkés
Karcszíne: sárgás fekete
Transzparencia: átlátszatlan
Keménység: 6 - 6,5
Fajlagos tömeg: 4,85 - 4,92

Markazit