Gyöngyház

A gyöngyház néhány kagylófajnak belső irizáló felülete.

Színe lehet fehér, szürkés, kékes, sárga vagy fekete.

Gyöngyház Gyöngyház Gyöngyház Gyöngyház Gyöngyház
Gyöngyház Gyöngyház Gyöngyház Gyöngyház
 

Polírozott gyöngyház kagylók

Polírozott gyöngyház kagylók Polírozott gyöngyház kagylók

Különböző feldolgozásban alkalmazzák, faragják, esztergályozzák, festik, aranyozzák és kisebb dísztárgyak készítésére, vagy berakással nagyobbak díszítésére használják. Már az ókorban is pl. Nérónak egészen gyöngyházzal burkolt szobája volt. A bizánciak igen nagy mennyiségben, de a legkevésbé megfelelő díszítéssel alkalmazzák, képeket festenek rá, de ennél az eljárásnál az anyag összes előnye elvész. Az olasz renaissance fába és ritkábban, de igen hatásosan fémbe rakja be; a XVII. sz. végén és a XVIII. sz.-ban igen kedveltté válik. A XVIII. sz. második felében készülnek a legszebb gyöngyházmunkák, melyeknél a vésett dísz fekete masszával van kitöltve. Kelet-Ázsia is sok gyöngyház berakást készít.



Gyöngykagylók

Gyöngykagylóknak nevezzük általában mindazokat a kagylókat, amelyek a (valódi) gyöngyöt termelik.

Gyöngykagylók

A legnevezetesebb az Aviculidae családba tartozó valódi gyöngytermő kagyló, tudományos néven Avicula (Meleagrina) margaritifera L. és az Unionidae családba tartozó édesvízi gyöngytermő kagyló, tudományos néven Margaritana (Unio) margaritifer L. A legtöbb gyöngyöt az előbbi szolgáltatja, meleg tengerekben él és nagyon gyakori a Perzsa-öbölben, Ceylon partjain, a Vörös-tengerben, de az ausztráliai tengerekben, sőt a Mexikói-öbölben is előfordul.

Gyöngykagylók Gyöngykagylók Gyöngykagylók

Az öreg példányok héjának átmérője kb. akkora, mint egy leveses tányér. A héj belső oldalán igen vastag gyöngyház réteggel van bevonva. A vastag héj az, amely a gyöngyhalászatot gyümölcsözővé teszi, mert belőle készül a gyöngyházgomb meg sok egyéb, és ebben terem a gyöngy, amely azonban olyan ritka, hogy sokszor száz meg száz héjat felnyitnak, anélkül, hogy gyöngyöt találnának benne.
A gyöngyök keletkezésének kérdése olyan régi, mint amióta létezésükről tudunk. Számos régi gyönyörű rege, monda és mithosz foglalkozik evvel a kérdéssel.

Mai tudásunk szerint a gyöngy a kagyló testének a kagylóhéj anyagából álló megszilárdult váladéka, amely kétféle módon fejlődhet.

Az egyik, a régebben általánosnak hitt oka a gyöngy kifejlődének az, hogy idegen testek, leggyakrabban élősködő férgek vagy féreglárvák furakodnak bele a gyöngykagyló testébe. Ezek körül azután mint egy mag körül a héj anyagai rétegenként lerakódva gyöngyöt alkotnak.

A legtöbb gyöngy azonban másképpen keletkezik. Különösen Rubbel-nek és Hein-nek legújabb vizsgálataiból tudjuk, hogy az édesvízi gyöngykagyló gyöngyei nem ilyen behatolt élősködők körül keletkeznek. Mindig kis sárga mészszemecskék alkotják a gyöngy magját, amelyek eredetileg a héj felépítéséhez tartalékanyagul szolgálnak, ezek köré aztán rétegekben rakódtak le a gyöngyházlemezkék. A fejlődő kis gyöngyök kezdetben szabadon a kötőszövetbe vannak beágyazva. Ha tovább növekedve mész oszlopocskák is rakódnak rájuk újabb rétegeket képezve, akkor a gyöngyszem külön kis zacskóval van körülvéve, melynek a fala mirigyes hámsejtekből áll. Ezek választják el rétegenként azokat az anyagokat, amelyek a gyöngyre rakódva azt növelik.

Vannak gyöngyök, amelyeken a héjnak minden rétege fellelhető, a héjat kívül bevonó borszerű réteg azonban rendesen nincsen kifejlődve és a gyöngy ilyenkor csak az oszlopos mészrétegekből és a gyöngyházrétegekből áll. Egymáshoz közel fekvő gyöngyszemek, amint rétegenként növekednek, összeolvadhatnak és ilyenkor összetett gyöngyök keletkeznek, amelyek közös gyöngyházrétegekkel vannak körülvéve. A test lágy részeinek a belsejében kifejlődő gyöngyök egészen gömbölyűek és szabályosak, ha azonban a köpenyhez, a héjhoz közel vannak elhelyezve, bizonyos nagyságot elérve hozzánőnek a héjhoz, melynek gyöngyházrétege a héjat és a gyöngyöt is közös rétegekkel vonja be.

Gyöngyház rétegek
Kép magyarázat:
A = kerek és fél természetes gyöngyök
B = tenyésztett fél gyöngy
C = kerek tenyésztett gyöngy egy mesterségesen beültetett maggal

A gyöngykagylókat azokon a helyeken, ahol tömegesen fordulnak elő, buvárok hozzák föl a tenger fenekéről.

A gyöngyhalászat különösen a Perzsa-öbölben, a Bahrein-szigetek környékén virágzik, ahol mintegy 30, 000 halász egész nyáron át a gyöngyhalászattal foglalkozik. A Szuakin és Masszaua közti sziklákon, valamint Dzsedda körül az arábiai parton szintén áprilistól szeptemberig tart a gyöngyhalászat. A halász egy követ víve magával nehezékül, meztelenül lebukik a tenger fenekére s annyi kagylót választ le egyszerre késével a padról, amennyit csak bír. Ritka az olyan halász, aki egy percnél tovább víz alatt tud maradni. A vöröstengeri gyöngykagylónak a héja igen vastag, azért jól is fizet.