Ezüst

Az ezüst latin neve: Argentum.
Valamennyi fém közül a legjobb elektromos és hővezető.

A legrégibb idők óta ismeretes és használatos fém.
A színezüst a legfehérebb fém, erős fényű, ezért szépsége miatt ékszereket és pénzt készítettek belőle. A tükörgyártásnál is használják kiváló fényvisszaverő képessége miatt. A külső behatásoknak meglehetősen ellenáll. Kiválóan nyújtható, 1 gramm ezüstből 1800 méter huzalt lehet készíteni.
Keménysége a réz és arany között van. Olvadáspontja 1000°, kitűnően vezeti a hőt és elektromosságot. A rézhez hasonlóan megolvadt állapotban a levegő gázait oldja, majd lehűléskor az oldott levegő a megdermedt fémet lyukacsossá teszi.

Ezüst

Az ókorban Kis-Ázsiában, Görögországban, a mai Spanyolországban, később a mai Erdélyben (Dáciában) bányászták a legtöbbet.
Az ezüst egészen a XVI. sz.-ig egytizedrészét érte az aranynak, ekkor azonban oly nagy mennyiségű ezüst kezdett D-és Közép-Amerikából forgalomba kerülni, hogy az ezüst értéke egyre csökkent, 1800 körül már csak 15-öd részét érte az aranynak; 1850-tól kezdve, mikor az Egyesült-Államok ezüstprodukciója a lelőhelyek gazdagsága és a technikai berendezés tökéletessége folytán hirtelen megnövekedett, majd óriási arányokat kezdett ölteni, az ezüst értéke az aranyénak; 1/40-ére süllyedt. Ennek következtében Európában több, néhány százéves bánya művelését is abbahagyták.

Ezüst Ezüst

Az ezüst a természetben meglehetősen gyakori, színállapotban azonban ritkán található nagyobb mennyiségben,
bár találtak már mázsás darabokat is a német Érchegységben és Norvégiában, Kongsbergben. Több ezüstércet ismerünk, a legfontosabbak: az argentit, mely 87 % ezüstöt tartalmaz, főleg Mexikóban, Nevadában bányásszák; pyrargyrit, főleg az Egyesült-Államokban található; fakóérc vagy tetraedrit.

A legtöbb ezüstöt, az ezüstöt is tartalmazó galenitból nyerik, mely 1 % ezüstöt is tartalmaz.
Az ezüstöt legnagyobbrészt még, ma is úgy nyerik, mint az ókorban. Az elv legalább is ugyanaz. A technika haladása csak a gazdaságosság javításában mutatkozik. Az ókorban kizárólag a száraz utat ismerték s a legáltalánosabb még ma is ez az eljárás. Ez abban áll, hogy az ólomtartalmú ezüstérceket ólommá redukálják, vagy ha nincsen bennük eredetileg, akkor ólomérceket is adnak hozzá. A megolvadt ólom feloldja az ezüstöt. Ha lassan hagyják kihűlni, akkor először a tiszta ólom szilárdul meg. A szilárd ólmot szitaszerű szerszámmal kiszerelik s a könnyebben olvadó, ezüstben gazdagabb ötvözet marad hátra. Az ólmot azután forró levegővel, fújtatók segítségével oxidálják és mint salakot lebocsátják, a tiszta ezüst pedig hátramarad.

A XVI. sz.-tól kezdve használják az amalgánozó eljárást.
Ez abban áll, hogy higannyal hozzák össze. A higany feloldja az ezüstöt. A higanyt azután ledesztillálva, megkapják a színezüstöt.

Újabban az elektrolitikus eljárás kezd tért hódítani ott, ahol vízi erők révén olcsó az elektromos erő.

A levegőn nem változik, de közismert hibájuk, hogy kéntől (kénes gőzök, kénhidrogén stb.) megfeketednek.

E sajátságon az ezüsttel szilárd oldatot alkotó, kén hatására nem feketedő fémmel való ötvözés útján javíthatunk; e célra legmegfelelőbb a palládium, amelyből 2-5 %-nyi mennyiség már elegendő (palliag-ötvény). Az ezüst tulajdonságainak javítására a palládiumon kívül alkalmas volna még a Mn, Zn, Cd, Sn, Sb, Al és Mg is; az ilyen fémeket tartalmazó ezüst ötvények általános alkalmazását a fémjelzési törvény akadályozza. Finom por-alakban fekete.

Ékszereken kívül az elektromos iparban használják.
Kolloid állapotban, a gyógyászatban, vegyületeit a fotográfiai iparban s a gyógyászatban alkalmazzák. Legnevezetesebb vegyülete az ezüst nitrát (pokolkő, lápisz).

Sterling ezüst

Ez a 925-ös ezüst, ami 92,5% (tömegszázalék) ezüstöt tartalmaz (általában rézzel és palládiummal ötvözik).
Jobb a megmunkálhatósága, mint a színtiszta ezüstnek és az ötvöző anyagok hatására a kénnel is ellenállóbb.
Ez az ezüsttartalom az általánosan elfogadott.

Sterling ezüst

(Természetesen vannak ennél gyengébb ezüsttartalommal rendelkező ötvözetek: 900 = 90,0% ezüsttartalom, 835 = 83,5% ezüsttartalom, 800 = 80,0% ezüsttartalom, de ezek a kisebb ezüsttartalom miatt már nem sterling ezüstök.)

Az ezüst ékszerek tisztítása

  • Speciális ezüsttisztító kendővel
  • Ezüsttisztító folyadékkal (Vigyázat! Türkiz, gyöngy és antikolt ékszerek esetében nem szabad használni!)
  • Az előzőek hiányában fogkrémmel és fogkefével is megoldható (a fogkrém fluor tartalma könnyen eltávolítja a feketedést). Végül puha száraz ronggyal szárazra és tisztára törölni.

Mire kell odafigyelni?

  • Ne viseld, ha termálvízbe mész, mert az ékszeren azonnal ezüst-szulfid bevonat képződik, azaz befeketedik!
  • Óvd a különböző vegyi anyagoktól, tisztítószerektől - bár nem mindegyik ártalmas, de a biztonság kedvéért tekintsd általános tanácsnak - kíméld a savas anyagokhoz való érintkezéstől (pl. szóda vagy akár a sós víz.)
  • Lehetőleg száraz helyen tárold, ha nem viseled!
  • Antikolt ékszerek esetében ne tisztogasd, ne dörzsöld, mert az antik hatást keltő bevonat kophat, ill. károsulhat! Ha nem muszáj, ne viseld fürdés közben!

Az ezüst egészségügyi jelentősége

Az ezüstnek nincs természeti szerepe az emberi testben, de...

  • fertőtlenítő és baktériumölő hatása van anélkül, hogy az összetettebb életformákra bármilyen negatív hatása lenne
  • Hippokrates (a modern orvostudomány atyja) írta, hogy az ezüstnek gyógyhatása és betegség megelőző tulajdonsága van.
  • ezüstöt tartalmazó készítmények meggyorsítják az égési sérülések gyógyulását.
  • a csontok gyógyulását ugyancsak elősegíti.
  • mivel savhatásra feketedik az ezüst, (ezüst ékszer viselése esetén) alkalmas arra is, hogy a szervezetben lévő gyulladásokra felhívja a figyelmet, mert ilyenkor a testnedvek, tehát pl. az izzadtság savtartalma változik és ez váltja ki a gyors feketedést.

Néhány ékszer kínálatunkból

Ezüst gyűrű Ezüst fülbevaló Ezüst medál

A képekre kattintva megtekintheted a kategóriához tartozó kínálatunkat!

Az ezüst kémiai és fizikai tulajdonságai

Vegyjele: Ag
Kristályszerkezet: szabályos, lapközepes
Ásvány csoport: fém
Szín: szürkés fehér (ezüstszín)
Keménység: 2,5
Fajlagos tömeg: 10,49 kg/dm3
Olvadáspontja: 960,5 C

Ezüst