Cirkon, Cirkónia, Cirkónium
Cirkon
(Zirkon) egy ásvány, amely legtöbbször barna színű, négyzetes, oszlopos kristályokban fordul elő régi tömeges kőzetekben, mint kőzetalkotó ásvány.
Gyémánt fényű.
A vörös és sárgán átlátszó Cirkont hyacinth-nek is nevezik és mint drágakő ismeretes. Előfordul felnőtt kristályokban a kloritpala hasadékaiban (Pfitschthal), míg benőtt kristályok alakjában járulékos alkatrész gyanánt a gránitokban.
Másodlagos fekhelyen homokban spinell, korund társaságában Ceylonban, aranytartalmú homokban hazánkban Oláhpián, majd Oroszországban Berezowskban találják.
Átlátszó színes féleségeit ékköveknek csiszolják a kevésbé szépeket óraművek és mérlegek csapágyaira dolgozzák fel.

Cirkónia
Az anyagában ugyan nagyon hasonló, de a cirkóniumból (kémiai elem: Zr) előállított szintetikus drágakő (cubic zirconia - CZ), amely a cirkont helyettesíti. Viszonylag alacsony ára mellett mégis a gyémántot utánzó gyönyörű megjelenése miatt szinte a legjobban elterjedt (szintetikus) drágakő az ékszer iparban. A cirkónia a fogászatban is egyre népszerűbb segédanyag. Jóval drágább, mint a hagyományos, fémbetéttel merevített porcelán, a cirkónia kerámiából készített fogászati koronák jobban hasonlítanak a természetes fogakra.

Szinte az összes színárnyalat előállítható belőle, így sokrétűen helyettesíthet különböző drágaköveket az alacsony ár megtartása mellett.
Néhány szín előállítása nehézkes (pl. kék és a piros) ezért ezek ára is jóval magasabb a többi színhez viszonyítva.
Néhány általános színárnyalat az alábbi képeken
![]() |
![]() |
akvamarin | pávakék |
![]() |
![]() |
aranytopáz | peridot |
![]() |
![]() |
aranyberill | piros |
![]() |
![]() |
dohányszín | rózsanarancs |
![]() |
![]() |
kék | rózsaszín |
![]() |
![]() |
levendula | sötétkék |
![]() |
![]() |
orgonarózsaszín | víztiszta |
Csiszolása a gyémántéhoz hasonlóan nagyon sokrétű lehet.
Cirkónium
(Zirkonium) egy kémiai elem, jele Zr, atomsúlya 90. 6.
Vegyületei csekély mennyiségben sok helyütt lelhetők.
Ilyen pl. a cirkon ásvány, amelynek főalkotórésze a cirkónium-szilikát ZrSiO4, továbbá az auerbachit, malakon, eudialit, katapleiit és wöhlerit ásványok.
Előállítható káliumcirkoniumfluoridból fémes káliummal való redukció útján amorf alakban, vagy kristályos alakban a káliumcirkoniumfluoridból úgy, hogy azt fémes alumíniummal összeolvasztják, amikor is a kihült tömeg felületén a cirkónium kristálykákban kiválik.
Tiszta fémes cirkóniumot legújabban az árubeli 97-98%-os cirkóniumból úgy állítanak elő, hogy azt rudakba préselik és vákuumos elektromos kemencében 1011 mm. nyomású hidrogén-gázban az elektromos ívfény hőmérsékletén megolvasztják.
Az amorf cirkónium szénfekete por, levegőn hevítve meggyullad és élénk fénnyel cirkónium-oxiddá ZrO2 ég el.
A kristályos cirkónium fémes fényű kemény és törékeny, csak a fehér izzáson kezd oxidálódni és csak a durranó-gáz lángjában ég el cirkónium -oxiddá, v. klór-gázban vörös izzáson cirkónium-kloriddá. Fs. 6. 4.
Kémiai jelleme
Savakban a cirkónium alig oldódik, legjobb oldószere a fluorhidrogénsav, amely cirkónium-fluoriddá oldja, királyvízben is oldódik. Kémiai jelleme szerint a cirkónium mintegy átmenetet alkot a pozitív és negatív elemek között.
Vegyületeiben a cirkónium négy vegyértékű gyök. A cirkónium-oxid (cirkónium-föld vagy cirkónium-sav) ZrO2, előállítható cirkónium tartalmú ásványokból, vagy szín- cirkóniumból amorf, vagy kristályos alakban. A hevesen izzított cirkónium-oxidot csak a tömény kénsav és a fluorhidrogénsav oldja; karbonátokkal összeolvasztva, azokból széndioxidot fejleszt; a durranó-gáz lángjában izzítva intenzív fénnyel világít, miért is a Drummond-féle fény létesítésére mész helyett, továbbá elektromos lámpákban (Nernst-féle lámpa) mint izzótestet és mivel rendkívül nagy hőmérséklet-változásokkal szemben is érzéketlen, a megolvasztott kvarc módjára, edények, olvasztó-tégelyek stb. készítésére is használják.
A cirkónium-hidroid Zr(OH)4 a cirkónium-sók oldatából ammóniával leválasztható fehér, megszárítva sárgásfehér csapadék; hevítéskor cirkónium-oxiddá alakul, savak cirkónium-sókká oldják, erős lúgok cirkonátokká alakítják. A cirkónium-sók színtelenek, savanyú, igen fanyar ízűek, az illékony savak sói hevítéskor elbomlanak. A cirkónium földet 1789. Klaproth fedezte fel, a szín-cirkónium 1824. először Berzelius állította elő a kálium-cirkoniumfluoridból fémes káliummal való redukció útján.
Néhány cirkonia köves ékszer kínálatunkból
A képekre kattintva megtekintheted a kategóriához tartozó kínálatunkat!
A cirkónia kémiai és fizikai tulajdonságai
Kémiai összetétel: Zr(SiO4)Kristályszerkezet: tetragonális
Szín: barna, vörös, sárga, szürke, ritkán zöldes vagy színtelen
Karcszíne: fehér
Transzparencia: átlátszó
Hasíthatóság: tökéletlen
Törés: kagylós egyenetlen
Keménység: 6,5 - 7,5
Fajlagos tömeg: 3,93 - 4,73

