Vegyjele: Ag
Kristályszerkezet: szabályos, lapközepes
Ásvány csoport: fém
Szín: szürkés fehér (ezüstszín)
Keménység: 2,5
Fajlagos tömeg: 10,49 kg/dm3
Olvadáspontja: 960,5 C

Az ezüst latin neve: Argentum.
Valamennyi fém közül a legjobb elektromos és hővezető.

A legrégibb idők óta ismeretes és használatos fém.
A színezüst a legfehérebb fém, erős fényű, ezért szépsége miatt ékszereket és pénzt készítettek belőle. A tükör gyártásnál is használják kiváló fényvisszaverő képessége miatt. A külső behatásoknak meglehetősen ellenáll. Kiválóan nyújtható, 1 gramm ezüstből 1800 méter huzalt lehet készíteni.
Keménysége a réz és arany között van. Olvadáspontja 1000°, kitűnően vezeti a hőt és elektromosságot. A rézhez hasonlóan megolvadt állapotban a levegő gázait oldja, majd lehűléskor az oldott levegő a megdermedt fémet lyukacsossá teszi.

Az ókorban Kis-Ázsiában, Görögországban, a mai Spanyolországban, később a mai Erdélyben (Dáciában) bányászták a legtöbbet.
Az ezüst egészen a XVI. sz.-ig egytizedrészét érte az aranynak, ekkor azonban oly nagy mennyiségű ezüst kezdett D-és Közép-Amerikából forgalomba kerülni, hogy az ezüst értéke egyre csökkent, 1800 körül már csak 15-öd részét érte az aranynak; 1850-tól kezdve, mikor az Egyesült-Államok ezüstprodukciója a lelőhelyek gazdagsága és a technikai berendezés tökéletessége folytán hirtelen megnövekedett, majd óriási arányokat kezdett ölteni, az ezüst értéke az aranyénak; 1/40-ére süllyedt. Ennek következtében Európában több, néhány százéves bánya művelését is abbahagyták.         

Az ezüst a természetben meglehetősen gyakori, színállapotban azonban ritkán található nagyobb mennyiségben,
bár találtak már mázsás darabokat is a német Érchegységben és Norvégiában, Kongsbergben. Több ezüstércet ismerünk, a legfontosabbak: az argentit, mely 87 % ezüstöt tartalmaz, főleg Mexikóban, Nevadában bányásszák; pyrargyrit, főleg az Egyesült-Államokban található; fakóérc vagy tetraedrit.

A legtöbb ezüstöt az ezüstöt is tartalmazó galenitból nyerik, mely 1 % ezüstöt is tartalmaz.
Az ezüstöt legnagyobbrészt még, ma is úgy nyerik, mint az ókorban. Az elv legalább is ugyanaz. A technika haladása csak a gazdaságosság javításában mutatkozik. Az ókorban kizárólag a száraz utat ismerték s a legáltalánosabb még ma is ez az eljárás. Ez abban áll, hogy az ólomtartalmú ezüstérceket ólommá redukálják, vagy ha nincsen bennük eredetileg, akkor ólomérceket is adnak hozzá. A megolvadt ólom feloldja az ezüstöt. Ha lassan hagyják kihűlni, akkor először a tiszta ólom szilárdul meg. A szilárd ólmot szitaszerű szerszámmal kiszerelik s a könnyebben olvadó, ezüstben gazdagabb ötvözet marad hátra. Az ólmot azután forró levegővel, fújtatók segítségével oxidálják és mint salakot lebocsátják, a tiszta ezüst pedig hátramarad.

A XVI. sz.-tól kezdve használják az amalgánozó eljárást.
Ez abban áll, hogy higannyal hozzák össze. A higany feloldja az ezüstöt. A higanyt azután ledesztillálva, megkapják a színezüstöt.

Újabban az elektroliktikus eljárás kezd tért hódítani ott, ahol vizierők révén olcsó az elektromos erő.

A levegőn nem változik, de közismert hibájuk, hogy kéntől  (kénes gőzök, kénhidrogén stb.) megfeketednek.

E sajátságon az ezüsttel szilárd oldatot alkotó, kén hatására nem feketedő fémmel való ötvözés útján javíthatunk; e célra legmegfelelőbb a palladium, amelyből 2-5 %-nyi mennyiség már elegendő (palliag-ötvény). Az ezüst tulajdonságainak javítására a Pd-on kívül alkalmas volna még a Mn, Zn, Cd, Sn, Sb, Al és Mg is; az ilyen fémeket tartalmazó ezüst ötvények általános alkalmazását a fémjelzési törvény akadályozza. Finom por-alakban fekete.

Ékszereken kívül az elektromos iparban használják.
Kolloid állapotban a gyógyászatban, vegyületeit a fotográfiai iparban s a gyógyászatban alkalmazzák. Legnevezetesebb vegyülete az ezüstnitrát (pokolkő, lápisz).

Sterling ezüst:

 Ez a 925-ös ezüst, ami 92,5% (tömegszázalék) ezüstöt tartalmaz (általában rézzel és palladiummal ötvözik).
Jobb a megmunkálhatósága mint a színtiszta ezüstnek és az ötvöző anyagok hatására a kénnel is ellenállóbb.
Ez az ezüsttartalom az általánosan elfogadott.

(Természetesen vannak ennél gyengébb ezüsttartalommal rendelkező ötvözetek:
900 = 90,0% ezüsttartalom,   835 = 83,5% ezüsttartalom,      800 = 80,0% ezüsttartalom, de ezek a kisebb ezüsttartalom miatt már nem sterling ezüstök.)

Az ezüst ékszerek tisztítása:

 - Speciális ezüsttisztító kendővel
 - Ezüsttisztító folyadékkal  (Vigyázat! Türkiz, gyöngy és antikolt ékszerek esetében nem szabad használni!)
 - Az előzőek hiányában fogkrémmel és fogkefével is megoldható (a fogkrém fluor tartalma könnyen eltávolítja
    a feketedést).
    Végül puha száraz ronggyal szárazra és tisztára törölni.

Mire kell odafigyelni?

 - Ne viseld ha termálvízbe mész, mert az ékszeren azonnal ezüst-szulfid bevonat képződik, azaz befeketedik!
 - Óvd a különböző vegyi anyagoktól, tisztítószerektől - bár nem mindegyik ártalmas, de a biztonság kedvéért
   tekintsd általános tanácsnak - kíméld a savas anyagokhoz való érintkezéstől (pl. szóda vagy akár a sós víz.)
 - Lehetőleg száraz helyen tárold ha nem viseled!
 - Antikolt ékszerek esetében ne tisztogasd, ne dörzsöld, mert az antik hatást keltő bevonat kophat ill.
    károsulhat! Ha nem muszáj, ne viseld fürdés közben!

Az ezüst egészségügyi jelentősége:

 Az ezüstnek nincs természeti szerepe az emberi testben, de...

 - fertőtlenítő és baktériumölő hatása van anélkül, hogy az összetettebb életformákra bármilyen negatív hatása
   lenne
   Hippokrates (a modern orvostudomány atyja) írta, hogy az ezüstnek gyógyhatása és betegség megelőző
   tulajdonsága van.
 - ezüstöt tartalmazó készítmények meggyorsítják az égési sérülések gyógyulását.
 - a csontok gyógyulását ugyancsak elősegíti.
 - mivel savhatásra feketedik az ezüst, (ezüstékszer viselése esetén) alkalmas arra is, hogy a szervezetben lévő
   gyulladásokra felhívja a figyelmet, mert ilyenkor a testnedvek, tehát pl. az izzadtság savtartalma változik és ez
   váltja ki a gyors feketedést.

Néhány ékszer kínálatunkból:

A képekre kattintva megtekintheted a kategóriához tartozó kínálatunkat!